„Watt (mértékegység)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Fizika óra Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 151.0.88.163 (vita) szerkesztéséről 84.236.116.44 szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
(Egy közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |
(Nincs különbség)
|
A lap 2020. január 21., 10:54-kori változata
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
A watt (jele: P) a teljesítmény SI-ből származtatott mértékegysége
Teljesítmény: egysègnyi idő alatt vègzett munka.
P= W/t
Definíció
1 watt az a teljesítmény, amelyet 1 J munka 1 s alatt létrehoz.
- 1 W = 1 joule per másodperc = 1 newton méter per másodperc = 1 kilogramm négyzetméter per másodperc a harmadik hatványon:
Elektromos egységekkel kifejezve 1 watt = 1 volt · amper
Ha az ember lépcsőn megy fel, körülbelül 200 watt a teljesítménye. A gépkocsi teljesítménye utazósebességnél mintegy 25 000 watt, azaz 25 kilowatt (~30 lóerő). Az átlagos izzólámpa 40–100 wattos, az energiatakarékos kompakt fénycsövek, melyekkel felváltják a hagyományos izzólámpákat, általában 8–20 watt, míg a háztartási ledes fényforrások (fénykibocsátó diódák) általában 3–9 watt[3][4] teljesítményűek. Egy erőművi gőzturbina teljesítménye 5×107–5×108 watt (50 000–500 000 kilowatt, 50–500 megawatt), a legnagyobb működő vízerőmű, a kínai Három-szurdok-gát összteljesítménye 2,25×1010 watt, azaz 22 500 megawatt.
Eredete
A mértékegységet James Wattról nevezték el, a híres skót mérnökről, aki munkásságával nagymértékben hozzájárult a gőzgép fejlesztéséhez. A watt nevet mértékegységként a British Association for the Advancement of Science (Brit társaság a tudomány fejlesztéséért) második kongresszusán 1889-ben fogadta el és a Súlyok és mértékegységek 11. általános konferenciája iktatta be 1960-ban a nemzetközi mértékrendszerbe (SI).
A watt többszörösei
A watt (W) többszörösei | ||
Neve | Jele | Érték |
yottawatt | YW | 1024 |
zettawatt | ZW | 1021 |
exawatt | EW | 1018 |
petawatt | PW | 1015 |
terawatt | TW | 1012 |
gigawatt | GW | 109 |
megawatt | MW | 106 |
kilowatt | kW | 103 |
watt | W | 100 |
milliwatt | mW | 10−3 |
mikrowatt | µW | 10−6 |
nanowatt | nW | 10−9 |
pikowatt | pW | 10−12 |
femtowatt | fW | 10−15 |
attowatt | aW | 10−18 |
zeptowatt | zW | 10−21 |
yoktowatt | yW | 10−24 |
Egy kilowatt (jele kW) egyenlő 1000 watt-tal, ezt a mértékegységet főleg motorok teljesítményének és munkagépek, szerszámgépek teljesítményszükségletének megadásához használják. Egy kilowatt közelítőleg 1,34 lóerővel egyenlő.[5]
Egy megawatt (jele MW) egyenlő egymillió (106) watt-tal vagy ezer kilowatt-tal. Több fizikai-technikai fogalom jellemzésére használják a megawattot, például: a villámcsapás, nagy villamos motorok, nagy vízijárművek (például repülőgép-hordozó, tengeralattjáró), néhány nagy kísérleti berendezés (részecskegyorsító), nagy lézer teljesítményére. Nagy lakóépület vagy közösségi épület fűtési és hűtési, valamint elektromos energiaszükséglete szintén megawatt nagyságrendű lehet.
Az erőművek generátorainak teljesítményét szintén MW-ban mérik. A korszerű nagy dízel-elektromos mozdonyok csúcsteljesítménye 3–5 MW, egy átlagos atomerőmű csúcsteljesítménye 500–2000 MW.
Jegyzetek
- ↑ Bláthy Ottó Titusz | Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
- ↑ Magyar feltalálók: Bláthy Ottó Titusz és a fogyasztásmérő, karpatalja.ma
- ↑ Energia Háza – E14 foglalatú LED izzó leírás (magyar nyelven). © 2016-2017 Energiahaza.hu • ÉVISAT Műszaki Tervező, Kivitelező és Kereskedelmi Kft.. [2017. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 15.)
- ↑ Philips – products compare (angol nyelven). © Koninklijke Philips N.V.. [2017. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 15.)
- ↑ 1 kW mennyi - hány lóerő?, proviti.hu
Források
- Pattantyús Á. Géza: A gépek üzemtana. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1983. ISBN 963-10-4808-X
- Gulyás János-Honyek Gyula-Markovits Tibor-Szalóki Dezső-Tomcsányi Péter-Varga Antal: Fizika 10. A gimnáziumok 10. évfolyama számára, 5. kiadás, Műszaki Kiadó, Budapest, 2007, MK-2760-8, ISBN 978-963-16-2760-2
- Kós Réka: Tananyagok a diákjaim számára - Elektromosságtan összefoglalás
További információk
- Robert A. Nelson: "A nemzetközi mértékegység rendszer". Via Satellite, 2000. február (angolul)
- LED-es és energiatakarékos izzók összehasonlító vizsgálata, fogyasztovedelem.kormany.hu